Magyarországon nem kapott elég figyelmet az az orosz hibrid háborús akció, amely elpusztította Lengyelország legnagyobb bevásárlóközpontját, de ez nem egyedi eset volt, másfél év alatt több mint 500(!) hasonló incidens történt Európában. 2024 május 12-én, hajnali fél négy körül Lengyelország legnagyobb bevásárlóközpontja kigyullad és szinte teljesen leég. A tragédia mögött Oroszország feláldozható ügynökei álltak.
Az orosz hírszerzés tavaly gyújtogatással pusztította el Varsó legnagyobb bevásárlóközpontját, a Marywilska 44-et. Ezt a lengyel hatóságok hivatalosan is megerősítették a múlt héten, egyéves nyomozás után. A támadásban senki sem sérült meg, mivel a tűz éjszaka ütött ki, de a helyiségek 90 százalékát megsemmisítették.
Néhány elkövetőt már őrizetbe vettek, míg a többi azonosított, de még szabadlábon lévő elkövető után aktívan folyik a nyomozás.
Ami a részleteket illeti: a tűz 2024. május 12-én kora reggel több mint 800 kereskedő holmiját emésztette fel, további 2000 ember vesztette el a munkáját. Azóta a Lengyel Nemzeti Ügyészség szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó főosztálya a varsói rendőrkapitányság és a belbiztonsági hivatal támogatásával vizsgálatot folytatott az eset összes körülményének tisztázása érdekében.
Kezdettől fogva felmerült a gyanú, hogy a csarnok felgyújtása mögött orosz szolgálatok állnak. A tűz évfordulójának előestéjén ezt már Donald Tusk miniszterelnök hivatalosan is megerősítette. “Most már biztosan tudjuk, hogy a Marywilska utcai nagy tűz az orosz szolgálatok részéről elkövetett gyújtogatás eredménye volt. Az akciókat egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta” – írta a kormányfő az X platformon.
Május 12-én, hétfőn, azaz pontosan a tűz évfordulóján többet tudtunk meg, mint amit Donald Tusk írt. A nyomozók megállapították, hogy a Marywilska 44-es vásárcsarnokban keletkezett tűz gyújtogatás eredménye volt, amelyet egy szervezett bűnözői csoport tagjai hajtottak végre az Orosz Föderáció hírszerző szolgálatának megbízásából. “A csoport tevékenységének célja az volt, hogy az Európai Unió országainak területén lévő nagy kiterjedésű létesítmények ellen gyújtogatásokat hajtson végre”. – közölte a lengyel ügyészség szóvivője.
Kontinentális minták
Ez a gyújtogatás része az orosz hibrid hadviselés szélesebb körű és egyre fokozódó mintájának, amely kémkedéssel, szabotázzsal és célzott támadásokkal igyekszik megbontani az európai biztonságot, miközben – eddig – elkerüli a közvetlen katonai konfrontációt vagy a NATO válaszlépéseket.
Az egész kontinensen egyre több, szimbolikus és stratégiai infrastruktúrát célzó tűzesethez és támadáshoz kötik az oroszok által megbízott szabotőröket. Az európai hírszerző ügynökségek 2024 és az idei év eleje között több mint 500 ilyen incidensről számoltak be, amelyek közül legalább 100-at közvetlenül orosz ügynököknek vagy megbízottaknak tulajdonítottak.
Figyelemre méltó, hogy a Marywilska-tűzzel egy hónapban orosz ügynökök álltak egy berlini fémfeldolgozó elleni gyújtogatás mögött, amely a Diehl nevű cég, az Ukrajnának fegyvereket és lőszereket szállító egyik kulcsfontosságú védelmi vállalat tulajdonában volt.
A felelősségre vonás kétértelműsége
Ezeket a cselekményeket a hihető tagadhatóság jellemzi: a műveleteket távolról irányítják, az orosz tisztek Oroszországban maradnak, miközben közvetítőkön keresztül Európa-szerte kiterjesztik operatív hatókörüket.
A hidegháborús korszak magasan képzett hírszerző tisztjeivel ellentétben a mai szerződéses szabotőrök egyszerű civilek, akik gyakran nem is tudják, hogy az Orosz Föderációnak dolgoznak.
Kik a szabotőrök?
Ezeket az úgynevezett “eldobható ügynököket” olyan titkosított platformokon keresztül toborozzák, mint a Telegram, és fizetnek nekik azért, hogy gyújtogatásokat, vandalizmust vagy zavargásokat hajtsanak végre. Egy másik, nemrégiben Lengyelországban történt gyújtogatás esetében az egyik ügynök mindössze négy számjegyű összeget kapott a vállalkozásáért.
Mivel a végrehajtókat névtelenül keresik meg, Oroszország minimális nyomon követhetőséggel tud titkos műveleteket végrehajtani az egész kontinensen. Még az ilyen támadások elkövetőinek őrizetbe vétele esetén is általában csak nagy erőfeszítések árán, vagy egyáltalán nem lehet kapcsolatot teremteni Oroszországgal.
Bizonytalanság a megtorlás körül
Ezek a támadások a nyílt konfliktus küszöbénél alacsonyabbra vannak tervezve, és nem váltották ki a NATO 5. cikkelyében foglalt intézkedéseket, amely szerint minden NATO-tagállam köteles egymás védelmére kelni, ha fegyveres támadás áldozatává válik.
Ehelyett Európa válasza eddig nagyrészt diplomáciai megtorlás formájában jelentkezett. Lengyelország 2024 májusában nemzetbiztonsági fenyegetésekre hivatkozva korlátozta az orosz diplomaták mozgását, bezáratta a második orosz konzulátust is Lengyelországban. A diplomáciai csatornák elvágása azonban erősen szimbolikus, reaktív és töredezett az egyes országok között. Ugyanakkor az erőteljesebb megtorlás katonai eszkalációt vagy szélesebb körű konfliktust kockáztatna.
A hibrid konfliktusok új korszakában a tűz és a szabotázs a geopolitikai jelzések fegyverévé vált, amelyek célja, hogy megkérdőjelezzék a NATO-szolidaritás elveit – elmosódnak a háború és a béke közötti határok nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában.
A NATO szolidaritása szempontjából meghatározó pillanat, hogy miként reagál ezekre a mintákra, ami a közös elhárító műveletek mozgósítását, a NATO-doktrína esetleges megváltoztatását, jobb azonosító eszközöket és a tagállamok nagyobb politikai akaratát követelné meg.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
