Szerző: Malatinszky Dávid
Aggodalomra adhat okot az Európai Bizottság legfrissebb úgynevezett országjelentése és az Európai Tanács 2025-ös országspecifikus ajánlása, melyek szerint Magyarország súlyos gazdasági és társadalmi problémákkal küzd.
Mélyrepülésben a gazdaság
73,5%-ra nőtt az államadósság 2024-ben, miközben Magyarország versenyképessége sokat romlott. Bár a kormányzati deficit a GDP 4,9%-ra csökkent, a magyar gazdaság teljesítménye most sem volt stabil, míg 2023-ban a GDP 0,8%-ot esett, 2024-re sem javult túl sokat a helyzet – alig 0,5%-os GDP növekedést sikerült produkálni. Ez a lassú növekedés több tényező együttes hatásának eredménye: gyenge külső kereslet, romló üzleti bizalom és jelentősen csökkenő beruházások – írta a Portfolio. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2025-ben 0,8%-os növekedés várható, jóval alacsonyabb, mint Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter által idénre várt 2,5%-os növekedés. A Bizottság előrejelzése a várható magyar GDP növekedésről meglehetősen kijózanító, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idén januárban még gazdasági repülőrajtot vizionált, és Nagy Márton is még ambiciózusabb, 3,4%-os GDP növekedést várt a magyar gazdaságtól. A gazdasági fellendülés a Bizottság szerint azonban lassú és kiszámíthatatlan, ami különösen aggasztó a befektetők számára, és emiatt a beruházások területén is katasztrofális a helyzet. 2023-ban és 2024-ben rendre 7,7%-kal és 11,1%-kal csökkent a beruházások volumene, ami az egyik legnagyobb visszaesés az Európai Unióban. Ugyanakkor Magyarországon regisztrálták a legmagasabb építőipari áremelkedést is az unióban. Ez a kombináció különösen káros a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásai szempontjából. Az infláció terén ugyan némi javulás tapasztalható, hiszen a 2023-as 17,0%-os csúcsról 2024-re 3,7%-ra csökkent a pénzromlás üteme. Azonban a maginflációs mutató továbbra is aggasztóan magas, 5,9%-on állt 2024-ben. A Bizottság szerint a belső kereslet és az emelkedő élelmiszerárak tartják fenn az inflációs nyomást, így 2025-ben is magas infláció várható és a magyar gazdaság továbbra is igencsak gyenge lábakon áll, főként, ha az államháztartás finanszírozásáról vagy versenyképességről van szó. A Portfolio szerint komolyabb beavatkozás nélkül az államháztartás hiánya a következő években is alulról „verheti” az 5%-ot.
Jogállamisági aggályok
Az EU azt sem nézi jó szemmel, hogy a magyar kormány már öt éve folyamatosan fenntartja a „veszélyhelyzeti állapotot”, amely jelentősen csökkenti a demokratikus ellenőrzést és a nyilvános konzultációk szerepét. A folyamatos veszélyhelyzet fenntartása lehetővé teszi a magyar kormány számára, hogy rendeletekkel módosítsa a törvényeket, mellőzve ezzel a demokratikus országokban parlament által biztosított felügyeletet. A Bizottság szerint súlyos strukturális problémákra utal a korrupció elleni keretrendszer hatástalansága is, ráadásul a közbeszerzések területén tapasztalható verseny korlátozottsága különösen aggasztó méreteket ölt. A magyar közbeszerzési eljárások csaknem egyharmadán nem sikerül több ajánlatot bevonzani, ráadásul a kormány tovább korlátozza a versenyt azáltal, hogy bizonyos cégeket előnyben részesít és segít nekik domináns piaci pozíciók megszerzésében.
Magyarországon az Európai Uniós források felhasználása súlyos problémákba ütközik. A Bizottság több milliárd eurót fagyasztott be a kohéziós forrásokból, a helyreállítási és ellenállóképességi terv (RRF) pénzügyi forrásaihoz pedig jelenleg egyáltalán nem fér hozzá Magyarország, mert a kormánynak nem sikerült teljesítenie a pénzek lehívásához szükséges feltételeket. Ez utóbbi, vagyis az RRF alapból 6,5 milliárd euró támogatást és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelt kaphatna az ország. A kohéziós programokra összesen 21,7 milliárd eurót használhattunk volna fel, azonban ebből 6,3 milliárd kifizetését felfüggesztették jogállamisági problémák miatt. Tavaly év végén ebből végleg elveszett 1 milliárd euró, ráadásul a Népszava információi szerint a Magyarországra a migrációs szabályok megsértése miatt kirótt büntetéseket is a kohéziós alapokból vonja le a Bizottság.
Diszkrimináció és kiszámíthatatlanság
A bizottsági jelentés szerint a magyar üzleti környezet alapvetően ellenséges a külföldi befektetőkkel szemben. A kiskereskedelmi szektor különösen instabil üzleti környezettel kell hogy szembenézzen, ahol az adóterhek aránytalanul sújtják a nagyobb, gyakran külföldi tulajdonú vállalatokat. A magyar kormány gyakran árstoppokkal, haszonkulcs-korlátozásokkal, kötelező kedvezményekkel és különadókkal is sújtja a külföldi kiskereskedelmi láncokat. A HVG nemrég írta meg, hogy a Lidl Magyarország 44 milliárd forint kiskereskedelmi különadó és 562 millió forint társasági adó befizetése után is nyereséges tudott maradni, a Tesco-Global Zrt. nemrég közzétett mérlegéből azonban kiderül, 25 milliárd forintos különadó megfizetése után csaknem 22 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie a cégnek. További terheket jelent a vállalatoknak, hogy több erőforrást kell biztosítaniuk a jogi feltételeknek való megfeleléshez, hiszen a szabályozások meglehetősen gyorsan és sokszor változnak.
„Oroszok a spájzban”
Sok szempontból aggasztó és komoly biztonsági kockázatot jelent Magyarország Oroszországtól való energiafüggősége. A magyar földgázfogyasztás 70%-a, a kőolajfogyasztásnak több mint 80%-a orosz eredetű forrásból származott a tavalyi évben. A jelenlegi geopolitikai helyzetben ez meglehetősen problematikus, hiszen az orosz-ukrán háború hatalmas kockázatot jelent a magyar energiaellátás biztonságára. A nyugat-európai országok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy diverzifikálni tudják kereskedelmi partnereiket és mielőbb leváljanak az orosz kőolajról. A Bizottság nemrég mutatta be új javaslatát, melynek célja, hogy 2027-re teljesen beszüntessék az orosz kőolaj és földgáz importját. Szijjártó Péter külügyminiszter válaszul Szentpétervárra utazott tárgyalni az oroszokkal, hogy megvédje a rezsicsökkentést.
Különösen sok probléma övezi a paksi bővítést is, amelyről márciusban a Népszava már azt írta, a magyar kormány elkezdte vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy mégsem épül meg az új blokk. Ráadásul a Direkt36 információi nemrég arra is rávilágítottak, hogy a projekt körül amúgy is nehezen folyó munkálatok egy jóval nagyobb pofont kaptak az orosz cégekre 2024 végén kivetett újabb amerikai szankciókkal, mint az a magyar kormány hivatalos kommunikációjából kiderül. Mint írják, a probléma abból ered, hogy felkerült a szankciós listára a Gazprombank, amely a projektben fontos pénzügyi feladatokat lát el. A magyar fél pedig emiatt semmilyen kifizetést nem hagyott jóvá tavaly év végétől, így a Roszatom több alvállalkozóját, magyar cégeket is beleértve, nem fizettek ki.
Növekvő egyenlőtlenségek
A jelentés kiemelte, hogy bár az elmúlt tíz évben a szociális helyzet sokat javult Magyarországon, mégis több veszélyeztetett csoport, köztük a romák, fogyatékossággal élők és alacsony képzettségűek ezt jóval alacsonyabb mértékben érezhették meg. Ráadásul a szegénység növekvő tendenciát mutat az inflációnak is köszönhetően, de még ennél is aggasztóbb, hogy a gyermekszegénység még mindig kritikus mértékeket ölt, minden ötödik gyermek, illetve a három vagy több gyermeket nevelő családok 28%-a ki van téve a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztés kockázatának. A vagyoni egyenlőtlenség is jelentősen nőtt, és az EU-n belül az egyik legmagasabb. Az Átlátszó szerint 2023-ban a népesség leggazdagabb 1%-a birtokolta a teljes hazai vagyon 33%-át. Az adórendszer is a magasabb jövedelműeket részesíti előnyben és adó-visszatérítéseken keresztül több pénzügyi támogatást nyújt a magas jövedelmű háztartásoknak, mint az alacsony jövedelmű csoportoknak. A lakhatási válság is súlyosbodik. A lakásárak az EU-ban nálunk növekedtek az egyik legnagyobb mértékben, 2010 és 2024 között 230%-kal, ráadásul a bérleti díjak is 108%-kal emelkedtek. A szociális lakások száma nagyon alacsony és a helyzeten az sem segít, hogy a kormány az utóbbi években folyamatosan sarcolja az önkormányzatokat, de legfőképpen Budapestet.
Oktatás és egészségügy
A Bizottság jelentése rámutat számos problémára az oktatásban is. Kiemelik például, hogy komoly hatással van az ország versenyképességére a korai iskolaelhagyás, ráadásul a hátrányos helyzetű és gyengébb képességű tanulók már általános iskolától kezdve sokszor szegregációnak esnek áldozatul. A pedagógushiány is sürgető probléma, különösen a leghátrányosabb régiókban és vidéki területeken. A felsőoktatási részvétel is aggasztóan alacsony. A 25-34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya az elmúlt évtizedben stagnált, és 2024-ben 32,3%-ot ért el, ami az EU egyik legalacsonyabb értéke. Több szakmában emiatt hiányzik a megfelelő számú hozzáértő munkaerő. A Bizottság szerint az egészségügyi rendszer rendkívül alulfinanszírozott. 2023-ban Magyarország egészségügyi kiadásai a GDP 4,1%-át tették ki, ami az EU legalacsonyabbjai között van. A magyar lakosság az EU-s átlagnál jóval nagyobb arányban kényszerül rá arra, hogy saját zsebből fizessen egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatásokért az ilyen jellegű költségek nagy részét pedig gyógyszerekre fordítják.
Környezetvédelem
A Bizottság jelentésében azt írja, hogy a víz minősége rendkívül rossz, a mezőgazdaság, ipar és emberi szennyezés miatt csak a felszíni vizek 11,3%-a van jó ökológiai állapotban (EU átlag: 37,3%). Emellett a szennyvízkezelés továbbra sem éri el a megfelelő szintet, a kezelési kapacitás csökken, a szennyezési kockázat is igen jelentős. A klímaváltozás is komoly problémákat okoz. 2022-ben Magyarország 27%-át sújtotta aszály, megnehezítve ezzel a mezőgazdaság amúgy is problémákkal teli helyzetét. Az aszályok és áradások mellett a talajerózió, szélviharok, betegségek és fagyok is súltják a mezőgazdaságot, amely így jóval kisebb terméshozamot eredményezhet. A légszennyezés mértéke és egészségügyi hatásai az EU legmagasabbjai között vannak. Az ipari légszennyező anyagok kibocsátási intenzitása Magyarországon több egészségügyi és környezeti kárt okozott, mint átlagosan az EU-ban, és évente körülbelül tízezer ember halálát okozza.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
