A mediaguard.co oldalon egy európai újságíró projekt valósult meg, az alábbi cikk egy lett, grúz, cseh, lengyel és magyar együttműködés keretében jött létre az ukrán menekültek helyzetéről. A következő napokban folytatásokban közöljük az egyes cikkeket. Szerző: Gabrielė Navickaitė
2022-ben, amikor Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen, Litvánia több mint 95 000 háborús menekültet fogadott be. Az első hónapokban az ország gyorssegélyt, szállást és alapvető ellátást biztosított számukra. Mára ez a segítség hosszú távú integrációs rendszerré alakult: jelenleg mintegy 40 000 ukrán dolgozik Litvániában, és három év alatt 377 millió euró adóbevétellel járultak hozzá az állami költségvetéshez – ami jól mutatja, hogy sokan sikeresen megvetették a lábukat és beilleszkedtek a litván gazdaságba.
A 2025-ös adatok szerint a Litvániában élő ukrán háborús menekültek száma csökkent – jelenleg 77 000 ukrán van nyilvántartásban. A Bevándorlási Hivatal adatai szerint három év alatt jelentősen átalakult a helyzet. „Egyesek visszatértek a háború sújtotta hazájukba, mások pedig más országokban folytatták az életüket” – mondta Rokas Pukinskas, a hivatal képviselője.
A Litvániában élő ukrán menekültek ideiglenes védelmi státusszal rendelkeznek, amely feljogosítja őket arra, hogy az országban éljenek és dolgozzanak, valamint ugyanúgy igénybe vegyék a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, mint a litván állampolgárok.
A 2024-ben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának megbízásából készült kutatás kimutatta: bár az ukrán menekültek egyre sikeresebben illeszkednek be a munkaerőpiacra és a litván társadalomba, az életük továbbra is számos nehézséggel terhelt – nyelvi akadályok, bonyolult adminisztráció és instabil munkakörülmények, különösen az egyedülálló anyák esetében.
A kutatás szerint a Litvániában élő ukránok többsége már nem átmeneti vendég, hanem olyan ember, aki új életet épít és hosszú távon is letelepedni készül az országban.
Csökken a támogatás iránti igény
A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a legnagyobb humanitárius, lakhatási és szociális segítség iránti igény 2022-ben jelentkezett – a költségek nagy részét akkor az Európai Unió finanszírozta. Az utóbbi években a támogatási szükséglet csökkent, mivel sok menekült már belépett a munkaerőpiacra. Ugyanakkor a segítség továbbra is fontos a sérülékeny csoportok számára – gyermekek, fogyatékkal élők és újonnan érkezők esetében.
2024-ben mintegy 40 millió eurót különítettek el a minisztérium költségvetéséből erre a célra, 2025-ben pedig szeptember 1-ig 23,8 millió eurót.
A Befogadási és Integrációs Ügynökség – a Caritas és a Vöröskereszt együttműködésével – kezdeti támogatást biztosít az újonnan érkezőknek: élelmiszert, higiéniai termékeket és pénzbeli juttatásokat.
A helyi önkormányzatok jelenleg legfeljebb hat hónapig biztosítanak ingyenes szállást, amíg a menekültstátuszt elbírálják és kiadják a tartózkodási engedélyt. Engedély birtokában a menekültek ugyanolyan feltételekkel juthatnak szociális támogatáshoz, mint a litván állampolgárok. Az önállósodás elősegítésére egyszeri, fejenként körülbelül 330 eurós letelepedési támogatás jár, valamint hat hónapig megtérítik az óvodai költségeket minden gyermek után.
A minisztérium kiemeli: a gyermekgondozási támogatás különösen fontos az egyedülálló anyák számára, akik kisgyermekeik miatt nehezebben tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.
A legnagyobb problémák: nyelvi akadályok és pszichés terhek
A Foglalkoztatási Szolgálat szerint 2022 második felétől a támogatási rendszer egyre inkább a hosszú távú letelepedést célozza. A menekültek ingyenes litván nyelvtanfolyamot, pályaorientációt és álláskeresési segítséget kapnak.
Jelenleg több mint 40 000 ukrán dolgozik Litvániában, közülük majdnem 34 000-en találtak munkát a szolgálat segítségével. A háború kezdete óta 10 000-en vettek részt különböző képzéseken, és közülük minden második megtanult litvánul. A szolgálat adatai szerint a nyelvtanfolyamot elvégzők 68%-a hat hónapon belül munkát talált.
A menekültek azonban számos nehézséggel küzdenek a beilleszkedés során. „A nyelvi akadály továbbra is a leggyakrabban említett probléma” – hangsúlyozza a szolgálat. Sokak számára a családi feladatok összeegyeztetése is nehéz, különösen egyedülálló anyák esetében. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a háború több mint három éve okozta lelki megterhelés sokuknál fáradtságot és stresszt eredményez, ami a munkavégzésre is hatással van.
A szolgálat célja, hogy az ukránok ne csak alacsony képzettséget igénylő, hanem magasabb hozzáértést kívánó munkakörökben is elhelyezkedhessenek, ezért ösztönzik őket a képzések és kisvállalkozási programok igénybevételére.
2022 óta harmadával csökkent a tanulók száma
Az ukrán gyermekek oktatását a helyi önkormányzatok biztosítják, amelyeket az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium (MoES) finanszíroz osztályonként. Az ukrán gyerekekkel foglalkozó pedagógusok külön juttatást kapnak. A minisztérium szerint „a helyzet folyamatosan változik, mivel a tanév során is érkeznek új családok, míg mások elhagyják Litvániát”
Az ukrán gyerekek számára litván nyelvi és szabadidős lehetőségek
„Mind a 60 önkormányzat biztosítja, hogy a gyerekek ingyenesen részt vehessenek a nem formális művészeti és sportoktatási programokban. Emellett lehetővé tették a nyári táborokba való részvételt is, több helyen teljes költségtérítéssel” – közölte a minisztérium.
A Litvániában középiskolát végzett ukrán állampolgárok ugyanúgy felvételizhetnek az államilag finanszírozott felsőoktatási helyekre, mint a litván diákok. Az alacsonyabb jövedelmű hallgatók lakhatási támogatásra és kedvezményes diákhitelre is jogosultak.
A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium adatai
2022-ben 33,6 millió eurót fordítottak az ukránok támogatására,
2023-ban 56,5 millió eurót,
2024-ben 40 millió eurót,
szeptember 1-ig pedig 23,8 millió eurót.
Ukrán gyermekek oktatása
2022-ben 18 400 ukrán gyermeket oktattak litván intézményekben:
9000 iskolás,
6800 óvodás csoportos,
2600 bölcsődés/óvodás.
2025-ben 11 600 ukrán gyermek tanul Litvániában:
9100 általános iskolai programokban,
2500 óvodában.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miatta.
