debreciner.hu 2025.10.02.
Polgár Tóth Tamás
Ukrajna honvédő háborúját a magyarok 1956-os forradalmához hasonlította, mondván, az óriási túlerő ellenére szembeszálltunk a Szovjetunióval, ezáltal megmutattuk, hogy létezik a magyarság. Úgy látja, azzal, hogy az ukránok megküzdenek az országukra támadó oroszokkal, ők is bebizonyították a világnak, hogy létezik az ukrán nép.
Szeptember 19-én nyitották meg Debrecenben A háború tetoválásai című fotókiállítást, az eseményen pedig beszédet mondott Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem apai ágon részben magyar származású professzora az Oroszország által Ukrajna ellen 2022-ben indított invázió első napján jelentkezett a hadseregbe. Attól vált nemzetközileg ismertté, hogy a lövészárokból is megtartotta egyetemi előadásait. 2025-ben kezdte meg diplomáciai szolgálatát Budapesten rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként.
A nagykövet a debreceni kiállításmegnyitón adott interjút a Debrecinernek, ahol kérdeztük őt többek között arról, milyennek látja jelenleg Ukrajnában a magyarok megítélését, a Magyarországon tartózkodó ukrán menekültek helyzetéről, a fronton szerzett tapasztalatairól, de arról is, miről beszélgettek Debrecen polgármesterével, akinek a vezetése alatt az önkormányzat mintha egyre közelebbi viszonyba kerülne a városban tevékenykedő orosz főkonzullal.
Sándor Fegyir elmondta, az invázió kezdete után sok segítséget és kedvességet kaptak a magyaroktól, felidézte például, hogy Pécsről küldtek nekik egy ajándékcsomagot szaloncukrokkal, mézeskalácsokkal és gyerekrajzokkal. Ezeket a rajzokat kitették a lövészárok falára, így a pécsi gyerekek varázsoltak karácsonyi hangulatot a kárpátaljai katonáknak a harkivi hadműveletek idején.
A nagykövet hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarok, akik közül az interjú idején már 77-en meghaltak a harcokban, az európai civilizációt és a kereszténységet védik Ukrajnában.
Úgy látja, azoknak a munkára képes embereknek, akik elhagyták Ukrajnát a háború miatt, vissza kell térniük Ukrajnába harcolni, vagy be kell illeszkedniük a befogadó ország társadalmába, és dolgozniuk kell, nem viselkedhetnek „parazitaként”. Szerinte természetes, hogy az európai országok ma már nem nyújtanak akkora segítséget a menekülteknek, mint a háború kezdetekor, mivel nekik is megvannak a saját problémáik.
A magyarok megértik az orosz agresszió veszélyét
Az elmúlt hónapokban Debrecen többször is annak kapcsán került a hírekbe, hogy Konsztantyin Leonyidovics Dracsevszkij orosz főkonzul előkelő helyen koszorúzhatott az önkormányzat ünnepi megemlékezésein. Sándor Fegyir a Debrecinernek elmondta, már beszélgetett Papp László (Fidesz) polgármesterrel az ukrán–magyar viszonyról. „Amikor két szomszéd találkozik, semmilyen patkány nem kell, hogy zavarja őket” – fogalmazott, a főkonzulra utalva. Hozzátette, Debrecenben van ukrán könyvespolc a könyvtárban, van működő ukrán nemzetiségi önkormányzat, ezek pedig sok városban nem adottak.
A nagykövet azt is elmondta, beutazta Magyarország mind a 19 megyéjét, beszélt mindenféle emberekkel, többek között gazdákkal is, és azt tapasztalta, mindenhol megértik, hogy az orosz agresszió jelenti a legnagyobb veszélyt a világ békéjére.
Ukrajna honvédő háborúját a magyarok 1956-os forradalmához hasonlította, mondván, az óriási túlerő ellenére szembeszálltunk a Szovjetunióval, ezáltal megmutattuk, hogy létezik a magyarság. Úgy látja, azzal, hogy az ukránok megküzdenek az országukra támadó oroszokkal, ők is bebizonyították a világnak, hogy létezik az ukrán nép.
A háborút a buta ember indítja
Sándor Fegyir a fronton megértette, a háború akkor kezdődik, amikor az emberek abbahagyják a kommunikációt. Utóbbihoz azonban meg kell tanulni beszélni és meghallgatni a másikat. Szerinte a háborúkat a buta ember indítja, aki nem tanul a történelemből és a kultúrából. „Arra jöttem rá a fronton, hogy az oktatás, a tudás hiánya háborúhoz vezet” – magyarázta. A nagykövet éppen ezért a magyar fiataloknak azt üzeni, tanuljanak az iskolában, ne hagyjanak ki órákat, mert egy okos, tanult ember soha nem emel kezet másra.
(Az interjú elkészítését tolmácsolásával segítette Netreba Vitalij, a Debreceni Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Köszönjük!)
