Botrány botrány hátán. Az idei év Magyarországon olyan botránnyal indult, amely a köztársasági elnök lemondásához vezetett, ugyanis ő volt az, aki kegyelmet adott egy pedofilbotrányban elítélt férfinak, aki egyben több szálon kapcsolódik a kormánypártokhoz. Ez a botrány söpörte el a volt igazságügyi minisztert is, aki a kormánypárt uniós választási listáját vezette. Az ő volt férje viszont, azaz Magyar Péter robbant be a politikai életbe, létrehozva egy mozgalmat/pártot, amely 20 százalék körüli eredményre számíthat az uniós parlamenti választáson. Történt mindez 3 hónap alatt!
Ugyanakkor az évtized botránya egy másik ügy lehet(ne), ami bemutatja az oroszok befolyását a magyar kormányra. Az ügy kétéves, de most robbant igazán, mert kiderült, hogy a kormány tagjai hazudtak róla. A külgazdasági és külügyminisztérium informatikai rendszerének feltörése orosz hackerek által, majd az elmaradt ellenintézkedések, illetve az a lehetőség, hogy a rendszert esetleg szándékosan nyitották meg az oroszok előtt, olyan história, amelynek szálai térben és időben messze nyúlnak. Külön pikantéria, hogy a Fidesz-kormány volt államtitkára, Ángyán József is összefoglalót készített az ügyről.
A szóban forgó történet 2022 kora tavaszán már nyilvánosságot kapott, amikor a tényfeltáró Direkt36 és munkatársa, Panyi Szabolcs – a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveletet háttérbeszélgetések segítségével rekonstruálva – közhírré tette, hogy Putyin hackerei feltörték a külügyminisztérium számítógépes hálózatát, abban jó ideje szabadon ki-be járnak, ott bármihez hozzáférhetnek – és a jelenlegi magyar kormány semmit nem tesz ez ellen. Szijjártó Péter és a kormánytagok az oknyomozó portál értesüléseit akkor még cáfolták, azt hangoztatták, hogy mindez csupán az országgyűlési választások előtti kampányhazugság.
Bő két évvel az ügy kirobbanása után azonban a 444.hu online lap olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek bizonyítják, hogy a kormány hazudott, az oroszok valóban feltörték a magyar külügy számítógépes informatikai rendszerét, és erről a külügyminiszter is tudott.
A nemzetbiztonsági szakszolgálat akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy ugyanis 2021 szeptember végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről, és aggasztó képet festett. A jelentés címzettje a külügy polgári hírszerzésért felelős államtitkára volt, és arról tájékoztatott, hogy a tárca informatikai rendszere – a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat is beleértve – oly mértékben kompromittálódott, hogy
több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.
A jelentésből világosan kiderül, hogy a hackerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és megannyi más érzékeny információt.
A főigazgató azt is világosan leírta, hogy kik azok, akik megtámadták a magyar diplomácia informatikai rendszerét:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
* A szövegben az APT rövidítés az angol „advanced persistent threat” kifejezésre utal, amivel a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott csoportokat jelölik. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése, azaz a katonai hírszerző szolgálaté. Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot, Oroszország legnagyobb belföldi titkosszolgálatát jelöli, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
Az NBSZ vezetője azért írhatta, hogy az orosz FSZB, az SZVR és a GRU hackerei törték fel a magyar külügy rendszereit, mert 2021-ben az akkor még a KKM alá tartozó hírszerzés, az információs hivatal kibervédelemmel foglalkozó munkatársai számos ilyen behatolást tártak fel. Ezekről jelentéseket, esetleírásokat készítettek. Az egyik pl. részletesen feltárja, hogyan jutottak be az év elején orosz hackerek a hálózatba, és hogyan építettek ki ott egy olyan rendszert, amelyik tartósan továbbított érzékeny adatokat nekik a magyar diplomácia hálózatából.
Az oroszok így számos szenzitív információhoz juthattak, láthatták a magyar diplomácia teljes levelezését és az adatbázis-szerverek tartalmát, ez szolgálhatott egyéb titkosszolgálati tevékenységük megalapozásához, és lehetőséget adhatott nekik arra, hogy titkosszolgálati műveleteket hajtsanak végre hazánk és EU-, valamint NATO-tag szövetségeseink ellen.
Mindebből világos, hogy legkésőbb 2021 szeptemberében Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszternek tudnia kellett, hogy Putyin titkosszolgálatai feltörték a magyar külügy rendszereit, és onnan adatokat loptak, levelezéseket továbbítottak maguknak, és lényegében mindent láttak, ami a külügyminisztériumban történik. Szijjártó azt is tudta, hogy ez az ellenséges támadássorozat gyakorlatilag ellehetetlenítette a külügy informatikai rendszerének biztonságos működését.
Ugyanakkor a magyar kormány ennek tudatában semmilyen diplomáciai ellenlépést nem kezdeményezett Moszkvával szemben, az orosz behatolás tényét is letagadta, sőt, a külügyminiszter három hónappal később, 2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől – szavai szerint „barátjától” – átvette az orosz Barátságért Érdemrendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amit külföldi kaphat.
Az időbeli egybeesés arra utalhat, hogy Lavrov külügyminiszter a NATO-hoz és az EU-hoz kapcsolódó magyar külügyi és kormányzati szerverekbe való orosz beépülés miatt adott Szijjártónak magas orosz állami kitüntetést. Két hónap sem telt el, és Putyin Oroszországa durva katonai agressziót elkövetve, rátámadt szomszédjára, Ukrajnára.
Amikor az idén a jelelegi magyar külügyminisztert egy lakossági fórumon ezzel szembesítették, csak hebegett-habogott, majd jogi retorziókkal fenyegetőzve és az újságíróra támadva egyre azt firtatta, hogy honnan jutottak hozzá a korábbi hazugságaikat egyértelműen cáfoló levélhez. Ezt ez a videó mutatja be.
Szakértők ugyanakkor azt is szóba hozták, hogy itt nem egyszerű hackertámadásról volt szó. Az a tény, hogy az orosz behatolás ellen nem tettek semmit, akár hanyagságnak is lehetne a következménye, de a German Marshall Fund külpolitikai elemzője azt vetette fel, hogy a magyar kormány tudatosan hagyta nyitva az orosz bűnözők által használt „hátsó kertkaput”, az orosz titkosszolgálati támadás tudatos információátadás volt, és a feltörés csak álca lehetett. Azaz a magyar fél bár azt a látszatot kelti, mintha az oroszok betörtek volna, valójában beengedték őket oda, ahol a titkokat tárolták. Nemcsak a magyar kormány titkait, hanem akár a nyugati szövetségeseink Magyarországgal egyáltalán még megosztott titkait is. Az orosz hekkertámadás tehát nem hiba volt, hanem az oroszokkal való „együttműködés része”, maga a rendszer a NATO–EU-információk oroszokkal való leplezett megosztására.
Ez az értelmezés azt is jelenti, hogy Magyarország az orosz hibrid hadviselés önkéntes hadoszlopává, szövetségi rendszerünk súlyos kockázatává vált. Ezt a képet erősíti a jelenlegi magyar miniszterelnök, és minisztere tevékenysége, ahogy az orosz érdekeket védi a világban, segíti az oroszok háborúját, akadályozza Ukrajna támogatását, az EU ellen uszít, orosz propagandát, háborús rémhíreket terjeszt, akadályozza az oroszok elleni szankciókat és Putyin „békéje”, a „Pax Russiana” képviseletében Ukrajna kapitulációját sürgeti, és ezáltal az orosz birodalmi terjeszkedést segíti. Szomorúan kell tehát megállapítanunk, hogy ez – a kínai és az orosz uralom, fennhatóság – lett a vége a „keleti nyitásnak” – állapítja meg Ángyán József.
Magyarország ma már nem csupán gazdasági, ideológiai és/vagy politikai okokból tart szoros kapcsolatot az oroszokkal és a kínai kommunista diktatúrával, hanem azért, mert velük szemben már elveszítette a szuverenitását. A sors iróniája, hogy éppen az a rezsim beszél harsányan szuverenitásunk, nemzeti önrendelkezésünk védelméről, amely ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe hozta hazánkat és annak szerencsétlen népét.
Kérdés, hogy a magyar „szuverenitásvédelmi hivatal” mikor veti rá magát erre a nem akármilyen, nemzeti szuverenitásunkat súlyosan veszélyeztető ügyre, és kezdeményezi az abban szereplő kormányzati tényezők bűntetőjogi felelősségre vonását – írja a volt államtitkár, Ángyán József, az Orbán-kormány egykori tagja, aki emlékeztet arra, hogy egy régi szlogen szerint ez egy következmények nélküli ország, így esélyes, hogy ennek a botránynak sem lesz komolyabb következménye…