(Gárdai László összeállítása, szerkesztette: László József)
A világ legnagyobb bankrablása, amelyet nem fegyverrel vagy feszítővassal követtek el, hanem parlamenti kétharmados többséggel. Ez a mém viharos sebességgel terjedt a közösségi oldalakon, és jól illusztrálja a közvélemény alakulását arról, mit gondolnak az emberek a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyéről, arról, hogy az adófizetők pénze hogyan veszíthette el „közpénz jellegét”.
Átláthatatlan céghálók, túlárazott befektetések és akár 150 milliárdos veszteség –az Állami Számvevőszék jegybanki alapítványokról szóló jelentésében többek között ezt olvasható. Az ÁSZ elnöke, Windisch László szerint az MNB befektetési döntései szakmaiatlanok, a beszámolók pedig alkalmatlanok voltak az érdemi ellenőrzésre. Az alapítvány ugyanis nem az előírt óvatos befektetési politikát követte.
Az Állami Számvevőszék ezen jelentéseit teljesen megalapozatlannak tartja Matolcsy György, az MNB volt elnöke. Erről podcast sorozatának első epizódjában beszélt:
Az ÁSZ megállapításainak nyolcvan százalékát hamisnak, húsz százalékát pedig igaztalannak találom. A jegybank alapítványa nem volt bajban, kíváncsi lennék, hogy az ÁSZ elnöke mire alapozza, hogy én ezt mondtam. Az alapítvány kiválóan gazdálkodott, a vagyon lényegesen több, mint a 266.4 milliárdos alapítói vagyon. Az értéke 500 milliárd forint felett van. Példátlanul hosszú és furcsa stílusú vizsgálatot végeztt az állam egyik intézménye, az állam egy másik intézményénél, szinte érthetetlen az egész folyamat. Remélem ennek mindjárt vége lesz és kiderül az igazság”.
Az Állami Számvevőszék erre csak egyetlen szóval reagált: „ugyan”
Az ÁSZ-elnöke szerint az MNB alapítványok ügyében Matolcsy büntetőjogi felelőssége nem merült fel, de ezt egyértelműen kizárni sem lehet. Windisch László ezt azzal indokolta, hogy Matolcsy György az alapítványban nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben sem viselt tisztséget. Az ÁSZ elnöke úgy véli, hogy bűncselekményt elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai követhettek el.
Az MNB körül, akkor pattant ki a botrány, amikor az Állami Számvevőszék a PALLAS Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után ismeretlen tettes ellen feljelentést tett vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt: a PADME 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elvesztett hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntések miatt.
Az ÁSZ jelentése szerint az MNB-alapítvány vagyonkezelője, az OPTIMA Zrt. bonyolult céghalóba és magántőkealapok rendszere mögé rejtette el a közvagyont. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre.
„Jogi szempontból sem egyszerű kideríteni, hogy valójában mi és hogyan történt az MNB-alapítványok körül. Ráadásul a háttérben egy bonyolult és kevéssé átlátható politikai játszma is zajlik „ Így értékelte a Hírklikknek Bencze Mátyás jogszociológus kutató az Állami Számvevőszék vizsgálata nyomán kialakult helyzetet.
„Az alapítványokhoz kapcsolódó ingatlanvásárlások ügyében a jogi felelősségre vonásról szakmai körökben is vitáznak, a jogászok, közgazdászok és közéleti szereplők is eltérően értelmezik a történteket.”
Már 2014 áprilisában adatigényléssel bombázta a Magyar Nemzeti Bankot a Transparency International Magyarország a különböző gyanús, nagyértékű műtárgy vásárlások miatt – emlékeztetett a szervezet jogi igazgatója Ligeti Miklós. Az MNB nyeresége, mint köztudott a devizahitelek forintra váltásakor keletkezett – magyarázta a szervezet jogi igazgatója:
„Az alapítványok 267 milliárd forintos feltőkésítése ügyében 2014 október 2-án adtunk ki közleményt, ebben felhívtuk a figyelmet, hogy itt a közpénzek súlyos lenyúlása zajlik. Amikor kiderült, hogy el kellene mondani a valóságot, hogy mi lett a pénzzel, akkor megpróbálták titkosítani. Ekkor, született Kósa Lajos hírhedt mondása, amely szerint az alapítványi pénz elvesztette közpénz jellegét.
2020-ig a pénz megvolt, -mintegy 283 milliárd forint -, zömében állampapírban. Akkor vásárolták meg a GLOBE Trade Center nevű varsói tőzsdén jegyzett cég részvényeit, kb. 200 milliárdért és egy svájci ingatlanfejlesztő cégbe is beszálltak. Később a Kecskeméten működő Neumann János Egyetemi alapítványtól is kölcsönkértek kötvény formájában 127 és fél milliárd forintot. Az kevésbé foglalkoztat minket, hogy most mennyit érnek ezek a részvények, bármilyen jogi felelősség megállapításának szempontjából csak annak van jelentősége, hogy amikor megvették ezeket a részvényeket, mennyi fizettek érte. A kérdés, hogy ennél a befektetésnél mennyit loptak le. A kár csak akkor térül meg ha az elsikkasztott pénzből még valamennyi visszaszerezhető.
Van-e realitása a büntetőjogi felelősségre vonásnak?
A kérdés az, hogy van-e erre a szándék, mert elképzelhető, hogy politikai no go parancsot adtak ki, mert legalábbis gyanús, hogy egy 4-5 hónapja tartó nyomozásban nem kérdezték meg a jegybank vezetését és azokat, akik tudtak ezekről a pénzmozgásokról. Több forrásból úgy tudom, hogy az ÁSZ már január 22-én feljelentést tett. Az erre vonatkozó adatigénylésünkre még nem kaptunk választ. Kilenc éven keresztül történt egy nyilvánvaló bűncselekmény és az eljárás csak most indult meg.
Róna Péter közgazdász, egyetemi oktató – aki korábban az MNB felügyelőbizottságának tagja volt – azt mondta, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László, aki akkor az MNB alelnöke volt, közvetlenül érintett abban, hogy ezek az alapítványok létrejöhettek. Róna Péter – ahogy elmondta – a felügyelőbizottság 2014 februári ülésén figyelmeztetett, hogy ez a szerkezet a klientúra építésére magánvagyonok gyarapítására alkalmas. Róna Péter jóslata szerint az ügy gyors lezárására nem lehet számítani:
„Megállapítják majd, hogy az alapítványok alkalmazottai rossz döntéseket hoztak és ezért a kuratóriumok tagjai a felelősek. Ez egy jogilag komplex kérdés, hosszú nyomozást igényel, múlnak az évek, perek születnek és szerintem futni hagyják Matolcsyt. Az, hogy történt-e vagyonvesztés azt majd a bíróságnak kell eldöntenie.
Az MNB jogszerűen is létrehozhat alapítványokat amennyiben az összhangban áll a jegybanktörvénnyel, de ez a befektetéseknél – amely profitorientált üzleti tevékenység, tilos – magyarázta Bod Péter Ákos, közgazdász a jegybank egykori elnöke. Szerinte a tulajdonos -a pénzügyminisztérium -jogosan rákérdezhetett volna, hogy miért befektetésre fordítja azt a jövedelmet. amely a magyar államháztartást illetné. Az Állami Számvevőszék tanulmánya azt is megpróbálja bemutatni -mondta – hogy miképpen indult el a pénz a Nemzeti Bankból az alapítványokhoz és az alapítványokon keresztül az alapítványt működtető céghez.
„A cégek pedig a megrendelésekkel vagy ami még rosszabb befektetéseken juttattak pénzeket vállalkozásokhoz. Tetézi az ügyet, hogy ezek a vállalkozások személyesen kötődnek az MNB felső vezetéséhez és innentől a szálak össze is kuszálódnak, külföldre vezetnek, áttételes tulajdonokhoz kötődnek. Az Állami Számvevőszék is kénytelen volt azt a megállapítást tenni, hogy tudatosan bonyolult módon folyt a pénzek átáramoltatása.”
Igazolható, hogy az MNB pénzeiből magánvagyonok keletkeztek?
„Nem tudom, az Állami Számvevőszék elvégezte a maga munkáját és az ügy nyomozási szakaszban van. Azt azonban lehet látni, hogy az elnök családtagjai és a baráti köre milyen irdatlan mértékben meggazdagodott.”
A gazdasági és politikai szálak úgy látszik, hogy egymásba érnek…
„A mérték feltűnő, hiszen, ha itt a pénz százmilliárdos nagyságrendben nem éri el az államháztartást és a jegybanki függetlenség álcájára hivatkozva kikerül a Nemzeti Bankból akkor ez csak, akkor történhet meg, ha ezt a tulajdonos tűri, esetleg még erre biztat is. A bank nyeresége nem kerülhet ki a legmagasabb szintű politikai hozzájárulás nélkül. A Nemzeti Bank jövedelmi pozíciója azonnal érinti az államháztartást és ezért a tulajdonost képviselő Pénzügyminisztériumnak, sőt az egész kormánynak, illetve a kormányfőnek is – felelőssége van ebben az ügyben.
Az kizárt, hogy egy 100 milliárdos alapítvány létrehozása, illetve annak működtetése ne szúrt volna szemet a tulajdonosnak. Az ellenőrző intézmények vagy nem működtek vagy pedig tudomásul vették ezt a nagyon furcsa gyakorlatot. Azt már tisztán látjuk, hogy nagymértékű és bonyolult céghálót hozott létre az MNB előző vezetése, de hogy mi a jogi megítélése, az remélhetőleg előbb-utóbb kiderül.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
