Tóth Milán / Borsod24.hu
A határmenti településeken kicsit másképpen működik az élet, mint az ország belső részében. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi településeiről ugyanis gyorsan elérhetőek a nagyobb szlovák városok, így megéri akár vásárolni is kimenni, bizonyos termékeket ugyanis jóval olcsóbban lehet beszerezni, mint Magyarországon. A tehetősebb szlovákok pedig arra jöttek rá, hogy az elnéptelenedő magyar települések számukra új otthonként szolgálhatnak. Kétrészes cikkünkben annak igyekeztünk utánajárni, mennyiben változott az EU-hoz történő csatlakozásunk óta, az elmúlt 20 évben az élet a határmenti településeken.
A magyarok is megtapasztalhatják 2004 óta, milyen érzés a részesének lenni az öreg kontinens nyugati felének. A változások nagyban megkönnyítette az észak-magyarországiak mindennapjait is, hiszen a határ mentén lakók a szomszédos Szlovákiába már egyébként is gyakran átjártak, és ez fordítva is igaz volt. A Felvidékről sok olyan szlovák állampolgár költözött Magyarországra, akik valójában magyar nemzetiségűek, és kezdtek új életet.
Valamikor a kétezres évek elején, amikor még működött a kazincbarcikai strand, rengeteg szlovák rendszámú autó érkezett a nyári hőségben hűsölni a borsodi városba, de még többen keresték fel Sárospatakot, Miskolcot vagy Tiszaújvárost. A szlovákok szívesen költötték a pénzüket Magyarországon a nyáron, míg a magyarok a Tátra sípályáit keresték fel a télen. Habár tagadni nem lehet a nacionalista megnyilvánulásokat, amik a magyar vagy a szlovák kisebbséget érte egyik vagy másik országban, összességében elmondható, a két nép megtanult egymás mellett élni a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Gömör és Kis-Hont, valamint Zemplén vármegyék területén.
Manapság a magyarok vásárolni járnak a szlovákiai boltokba, a szlovákok pedig “potom” pénzért vesznek maguknak házat Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részein, és már nem csak feltétlen üdülés céljából. Ez utóbbi tendencia folyamatosan növekszik, északi településeinken erről személyesen érdeklődtünk. Mostani cikkünkben az ingatlanvásárlás témáját igyekeztünk körbejárni.
KASSÁRÓL ABAÚJBA ÉS A ZEMPLÉNBE
A határok eltűnése lehetővé tette a könnyebb országváltást, akár lakóhely szempontjából is. Kapóra jött a Kassa környékén lakók számára, hogy a szlovákiai nagyvárostól délre fekvő abaúji és zempléni falvak gyakorlatilag aprópénzért kínálták házaikat. Kassán ugyanis az ingatlanárak az elmúlt tíz évben kilőttek. A munkalehetőség, a jobb fizetés és a jobb élet reményében a magyarok olyan észak-magyarországi településekről, mint Tornyosnémeti, Kéked vagy Abaújvár, inkább elköltöztek, sok esetben házaikat eladták. Az ingatlanokra pedig lecsaptak a szlovákok.
Kassa alig félóra alatt elérhető közelségben van innen. A „kihalt” abaúji és zempléni vidék azonban kézenfekvő volt azoknak a szlovákoknak, akik rendelkeztek autóval, így gyakorlatilag még valamennyi plusz bevételre is szert tettek, ha eladták szlovákiai tulajdonukat. A többség így cselekszik, és már nem csak hétvégi háznak, nyaralónak vásárolnak ingatlant, hanem életvitelszerűen is Magyarországon élnek, munkába viszont visszajárnak Szlovákiába.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Kékeden és Tornyosnémetiben is a lakosság 36 százaléka külföldi, vélhetően zömében szlovák. Előbbi településen már van olyan cukrászda, ahol szlovák feliratokat találunk, az árakat euróban adják meg, és a személyzet is csak szlovákul beszél. A még 100 lelket sem számláló Pányoknak felvidéki polgármester lett Racek Ádám személyében, a képviselő testületet még Bulici Simona és Lorenc Martin alkotja. Azonban nem csak Kassa vonzáskörzetében vesznek házakat a szlovákok, hiszen a Rakaca-víztároló még ma is kedvelt üdülési célpont a számukra: vagy saját maguknak vásárolnak nyaralót, vagy pedig vendégházként üzemeltetik azt. Még nyugatabbra is jelen vannak a szlovákok, de Telkibányán is érdemes körülnézni.
A régió egyik legkedveltebb turisztikai célpontja nem lett annyira a szlovákok célpontja, mint Torsonynémeti vagy Kéked, de azért a lakosság több mint 15 százaléka itt is a határ túloldaláról érkezett. Sokan közülük azonban csak nyaralóként használják az ingatlanokat. Akad köztük szlovák ajkú, de olyan is, aki magyarul beszél, ám Szlovákiában született.
“Vannak, akik csak hétvégére jönnek, mások minden nap innen járnak Szlovákiába dolgozni” – árulta el a település polgármestere, Szabó Zoltán. “Telkibánya egy zárt település a földrajzi adottságai miatt, de azt gondolom, összességében mindenki jól kijön a másikkal. A turizmus miatt nálunk az ingatlanok árai valamivel drágábbak, mint néhány szomszédos településen. A társadalmi réteg, amely ide költözött, nem lenézendő, akad köztük ugyanis például egyetemi oktató. Éppen ezért a generációk óta itt lakók is nyugodtak lehetnek.”
BEFEKTETÉS CÉLJÁBÓL IS
A szlovákok már régebb óta keresik a magyarországi ingatlanokat. Ő náluk ugyanis a hivatalos fizetőeszköz az euro, többet ér a pénzük, így üzletként tekintenek hazánkra. Nem csak a határ közelében vásárolnak ingatlanokat befektetés céljából, erre Miskolcon is van rengeteg példa.
A Legal-Home vezető ingatlanpiac-szakértője, Molnár Anikó az érdeklődésünkre azt is elárulta, mi lehet még az oka annak, hogy a szlovákok szívesen vásárolnak hazánkban lakásokat és házakat.
“Az egyik ok, hogy a szlovák vásárlók gyakran panel és téglaépítésű ingatlanokat keresnek, hogy kedvezőbb áron tudják beszerezni a felújításhoz szükséges bútorzatot és burkolatokat Szlovákiában. A fa alapanyagok és termékek kisebb költséggel érhetők el, mint Magyarországon” – magyarázta a szakértő, aki hozzátette, azért arra is van precedens, hogy a magyar vállalkozók a kedvezőbb adózási feltételek miatt a szlovák oldalon lévő településeken vásárolnak maguknak székhelyet, telephelyet.
A már említett települések mellett legújabban Gönc lett az a község, ahová a szlovákok szívesen költöznek, ottjártunkkor is több kerítésen lógtak a szlovák nyelvű ingatlanhirdetések. Itt olcsóbban lehet hozzájutni egy kertes házhoz, mint például Telkibányán.
Az ingatlanok árai a környéken összességében azonban emelkedtek, 15 millió forintért olyan házat lehet már csak találni, amire legalább még ennyit kell költeni ahhoz, hogy a mai kornak megfelelő állapotban legyen. Ez azonban még így is sokkal jobban megéri anyagilag, mint Kassán vagy az agglomerációjában venni ingatlant.
ABAÚJ ÉS ZEMPLÉN MELLETT BORSODBAN IS UGYANEZ A HELYZET
Ha szigorúan a történelmi Magyarországot nézzük, akkor következő állomáshelyünk, Komjáti is Abaúj-Tornához tartozik. BAZ megye ezen északi vidéke, az Aggteleki-karszt és környéke lenyűgöző természeti értékekkel bír, a levegő tiszta. Komjáti egy egyszerű magyar falu, rengeteg nehézséggel, mégis a lakosság 15 százaléka már külföldi. Ha pedig autóval a környéken jár valaki, Aggtelektől Hidvégardóig, érdemes figyelni, milyen sok ingatlant hirdetnek szlovák nyelven, szlovák telefonszámmal.
Komjátitól Kassa nagyjából 45 percre található, és körülbelül tíz család életvitelszerűen lakik a településen. Hidvégardóban ez a szám már jóval több. Sokat nem látni a szlovákokat, a magyar lakosok elmondásaik szerint azonban kedvesek, semmi probléma nincs velük. Talán azért sem, mert akad olyan, aki a gyermekét Szlovákiába hordja olyan iskolába, ahol magyar nyelven is beszélnek. Szinpetriben és Jósvafőn is egyre több szlovák vásárol ingatlant, és ők is be tudnak illeszkedni a közösségbe.
“Egyáltalán nem jelentenek problémát a szlovákok, habár tőlem éppen egy olyan illető szeretett volna vásárolni, aki látszólag alkoholista volt” – árulta el egy családanya Szinpetriben. “Van egy kis házunk, amit végül megtartottunk, mert nem akartuk olyannak odaadni, aki rontana a lakóközösségen. Vannak itt is szlovák családok, ők dolgosak, kedvesek.”
Látszólag a magyarok többségét nem zavarja a szlovákok letelepülése. Akik szívesen laknak Magyarországon, persze dolgozni továbbra is hazajárnak, hiszen az euróban kapott fizetésüket jobban be tudják így osztani. A magyarok zöme pedig azért jár át a határ túloldalára, hogy bevásároljon magának akár több hétre. Ezzel azonban a következő írásunkban foglalkozunk.
