Fábián Bianka – Csaba Beatrix / Szubjektív Magazin
Európai léptékben is foglalkoztatja az újságírókat a tájékoztatás szabadságának érvényesítése, ami elengedhetetlen a tényfeltáró újságírásban. Éppen ezért volt lényegre törő a Transparency International által kezdeményezett kerekasztal-beszélgetés, ahol újságírók és civil szervezetek vitatták meg a média jelenlegi helyzetét, összehasonlítva a francia és a magyar viszonyokat a sajtómegjelenések tükrében.
Budapesten, a Francia Intézetben „Hamisítatlan világ: a civil szervezetek és az újságírók szerepe a tényfeltárásban” címmel megrendezésre került eseményen Bodoky Tamás az Átlátszó főszerkesztője, Polyák Gábor a Mérték Média Monitor kutatója, valamint Alexandra Colineau a France.tv presse oknyomozó újságírója és Laurent Dublet az Anticor főtitkárhelyettese fejtette ki véleményét pódium beszélgetés keretében.
A tényfeltáró újságírás koránt sem veszélytelen szakma, ahogy erre adatokkal alátámasztva világított rá Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója. A számok meglehetősen ijesztőek. Annál is inkább, mert az ukrajnai háború kitörése és az Arab-izraeli konfliktus óta, drasztikusan megnövekedtek a fenyegetések és a bántalmazások. A 2022-es adatok szerint, világszerte 58 oknyomozó újságírót gyilkoltak meg és 49 embert kezelnek eltűntként. A nemek szerinti megosztás sem biztatóbb. Az UNESCO adatai azt mutatják, hogy a tettlegességig fajuló fenyegetések 90%-a férfiak ellen irányult, az online térben lévő fenyegetések mintegy 85%-át pedig nők kapták.
Az Európai Unió az említett tények hatására indította el a Journalist Matter, az „Újságírók Számítanak” programot, amely keretében már ebben az évben fogadják a médiában dolgozók jelzéseit. Várhatóan 2025-től pedig védelmet is biztosítanak a megfenyegetett újságírók számára.
Felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e a sajtó munkatársainak kockáztatni az épségüket egy-egy téma feltárása érdekében. A válasz úgy tűnik, egyértelműen igen. Ezt igazolják azok a megfigyelések is, hogy a tényfeltáró újságírás meglehetősen nagy érdeklődést vált ki az olvasók körében.
A sajtószabadság a demokrácia alappillérei közé tartozik
A megrendítő számok tükrében induló beszélgetés a francia és a magyar tapasztalatok összevetésével folytatódott. Laurent Dublet az Anticor főtitkárhelyettese elmondta, hogy Franciaországban az emberek tudni akarnak mindenről, ami az országon belül folyik. Figyelemreméltó, hogy a francia kormány szabadságot biztosít az újságíróknak abban, hogy a köz érdekeit szem előtt tartva, jelen legyenek parlamenti üléseken, megvétózhatnak törvényeket, ez által részt vehetnek a jogalkotásban. A jövőre nézve célként fogalmazta meg, hogy elérjék az állami média függetlenségét.
A dokumentumfilmeket is készítő Alexandra Colineau rávilágított, hogy a sajtószabadság a jog által biztosított keretek ellenére, egyre inkább csorbul. Ennek alátámasztásaként elmondta, hogy náluk a regionális sajtó elsősorban nyomtatott formában jelenik meg. A lapokat felvásárló új tulajdonosok erőteljesen befolyásolják a tartalmat, nyomást gyakorolnak a szerkesztőségekre és médiaplatformokra. A lapkiadás egyre inkább néhány ember kézben koncentrálódik, ezzel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást. Ennek konkrét eredménye, hogy az olvasók bizalma megrendült. Az újságíró azt is megerősítette, hogy náluk 51 bejelentett esetből, 22 alkalommal történt személyi sérülést okozó támadás médiában dolgozó személy ellen, és az online formában megvalósuló atrocitások száma is drasztikusan nőtt.
A magyarországi helyzetről Polyák Gábor számolt be először. Elmondta, hogy a kormány 14 éve korlátozza a sajtószabadságot. Első pontként az intézmények államosítását, tevékenységük korlátozását emelte ki, utalva a közszolgálati média „elfoglalására”. Emellett felhívta a figyelmet a kiadók államosításának hatására. Ezt követően a 2010. után kialakult helyzetet értékelte, a média piac átalakítására is kitérve. Megemlítve azt, hogy ekkor még teret hagytak a független médiának. Ebben az időszakban alakult például az Átlátszó és a Mérték Média Monitor. Harmadik elemként a független médiafelületek támadását és kéréseik ignorálását hozta fókuszba, többek között a szuverenitási törvényt, amit az Európai Bizottság is elítélt. Bodoky Tamás az Átlátszó főszerkesztője felvetette, hogy érdemes kiegészíteni a felsorolást a lejárató kampányokkal. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a független sajtó információhoz való jutását mindenképpen biztosítani kell. Ezen kívül kihangsúlyozták, mennyire ártalmas az a folyamat, amellyel a kormány ellenségképet igyekszik kialakítani a független sajtóról, ezzel konkrét támadást intézve a sajtószabadság ellen.
A beszélgetés szereplői azt is megfogalmazták, mit látnak kiútként ebből a helyzetből. A francia résztvevők a szankciókat tartják hatásosnak, valamint a törvényi szabályozások erejére támaszkodnának. Elengedhetetlennek tartják a szabad sajtó korlátozásának helyet adó felvásárlások megakadályozását. Ugyanakkor pozitív várakozással néznek azon intézkedések elé, amelyek által nagyobb függetlenséget és valódi sajtószabadságot kaphat a média Franciaországban. A hallgatóság számára meglepő információként megosztották azt is, hogy Európában a magyarországi sajtó helyzete az, amit rossz példaként említenek.
A kijelentés azonban nem lepte meg az Átlátszó főszerkesztőjét és a Mérték Média Monitor kutatóját, akik a saját tapasztalataik alapján úgy látják, hogy Magyarországon kevés a remény a változásra. Véleményük szerint a közeljövőben nem várhatók olyan intézkedések, amelyek a független és szabad sajtó, valamint a tényfeltáró újságírás térnyerését erősítenék. Ugyanakkor azt is magyar sajátosságnak tartják, hogy ilyen nehéz körülmények között is képesek a független média szereplői fennmaradni és képviselni a minőségi újságírást.
