Csaba Beatrix, Szubjektív Magazin – MUOSZ
Zala vármegyében 150 olyan település van, ahol 500 főnél kevesebben élnek. 64 esetében pedig 1000 fő alatti a lakosság száma. Nagypáli kitűnik közülük, az évtizedek óta tartó innovációs fejlesztéseknek köszönhetően. Az erdővel körülvett, csendes község vonzó hellyé vált. Közel 3 évtizede azon dolgoznak, hogy pályázatokkal, a környezetet is megóvva, egyre jobb körülményeket teremtsenek az itt élők számára. Az eredményes működést igazolja, hogy a lakosság száma a 30 évvel ezelőtti 271-ről, mára 650 főre emelkedett. Sok a fiatal. 110 gyermek él a községben, aki 12 éves kor alatti. Figyelemreméltó eredmények születtek, ami példa értékű lehet más közösségek számára is.
Köcse Tibor polgármester 28 éve vezeti a települést. Az általa kezdeményezett innovációk, a településen létrehozott fejlesztések igazolják azt, hogy az előrelátó gondolkodás és a közösség érdekeinek képviselete, koránt sem összeegyeztethetetlen a környezet- és klímavédelmi szempontokat is figyelembe véve.
Mi hozza meg a hosszútávú sikert?
Amikor 1996-ban átvettem a település irányítását, úgy véltem az adottságok és lehetőségek felmérését követően, hogy érdemes közép és hosszú távú tervet is készíteni. Így született meg például a Zöld út program, ami elsősorban azt szolgálta, hogy minden fejlesztés, egyben a környezetvédelmet is érvényesítse. Ugyanakkor a gazdasági szempontokat sem lehetett mellőzni. A lakosság számának növekedése éppen úgy érdekünk volt, mint a környezet megóvása. Ezért építettünk egy új lakóligetet, amit olyan módon alakítottunk ki, hogy illeszkedjen a környezetbe. Amerikai jellegű modellt alkalmaztunk. Ez egy zöldmezős beruházás volt. Olyan helyre építettük, amelyet már régóta nem műveltek, mert nem volt ideális földművelésre a terület.
A közösség fejlesztése volt a másik fontos cél. Jelenleg hat civil szervezetünk van, amelyek pályázatokban is részt vesznek. A Smaragdzöld Jövőért Egyesület a környezetvédelemre figyel, van polgárőrségünk, tűzoltó egyesületünk. Fontos szerepet tölt be a Nagypáli Nyugdíjasok Közössége, ők nagyon aktívak és már 10 éve tevékenykednek. Van ifjúsági egyesületünk, ’FALUÉRT’ Alapítványunk és sportegyesületünk is.
A fejlesztési koncepció egyik fő eleme az energiahatékonyság, a megújuló energia és a körkörös gazdálkodás. Volt egy jó példa előttem Ausztriában, a burgenlandi Güssing (Németújvár), innen ismertem a náluk már működő modelleket. Határon átnyúló együttműködésekben is gondolkodtunk, osztrák és horvát partnerekkel. A település turisztikai koncepciójánál is egyeztettünk a güssingi partnerrel. Viszont a megvalósításánál már a saját elképzeléseinket helyeztük előtérbe. Tulajdonképpen az inspirációkat, az irányvonalakat kaptuk ezektől az együttműködésektől, amik alapján sikerült a saját utunkat kialakítani.
Nagypáli energiapiramis. forrás: Nagypáli Önkormányzat
Van olyan épületünk, ahol már tisztított esővízzel oldjuk meg a WC-k öblítését. A csapokra víztakarékos technológiát szereltünk, ami komoly vízmegtakarítást hozott, és ez a szennyvíz költségben is érződik, mint költségcsökkentő tényező. A napkollektor rendszert 15 éve létrehoztuk, telepítettünk egy energia parkot is. Például az önkormányzat energiaszámláit 89 %-ban tudjuk így fedezni. Nem csak az energiatermelést tudtuk megoldani napelemekkel és szél generátorokkal, hanem a tárolás, az energia racionalizálás módját is sikerült kidolgozni. Van egy energiapiramisunk, ahol számítógép programja figyeli az energiafogyasztást. Van egy napraforgó napkollektor rendszerünk, ami követi a nap járását. Ez egy egyedülálló technológiai újdonság. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon is lehetne sokkal racionálisabb, és előrelátóbb település működtetést létrehozni.
Építettünk vállalkozói központot, innovációs központot, turisztikai központot, létrehoztunk egy modern, 4 apartmanos házat az ide érkező vendégeknek szálláshelyként. Mindezt természetesen pályázatokból finanszíroztuk.
Az elmondattokból úgy tűnik, hogy az eredmények elsősorban a vezetői gondolkodásmódon múlnak, amivel létrehozhatók a megfelelő körülmények. A jogszabályi háttér is rendelkezésre áll a projekt gondolkodás és a pályázati finanszírozás mellé?
A szabályozás például a napelem rendszer terén többé-kevéssé működik. A megtermelt energia visszaforgatása szokott problémákat okozni. Éppen ezért, mi is azon dolgozunk, hogy az energia tárolása minél inkább megvalósuljon. A hidrogénes energiatárolás a legújabb kezdeményezésünk. Kormányzati szinten sajnos nem készült még el erre a központi szabályozás. Ezért elég sok és összetett munka volt a létrehozása. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megszűnése sajnos nem segíti ebben az előre jutást. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem gondolkodunk további fejlesztésekben. A szilárd közegű energiatároló létrehozása a következő cél, egy föld alatti tartály segítségével, Leader pályázat keretében.
Az agrár energetikát is érdemes megemlíteni. Közel 10 éve telepítettünk 38000 tő japán energiafűz fajtát, 2 hektáron. Fa-chipset gyártunk ebből, amit egy automata, vándorrostélyos kazánban tüzelünk el. Nagy energia szabadul fel kétlépcsős égetéssel, amivel majdnem a földgázzal egyenértékű hőminőséget érünk el. Ugyanakkor nem csak energiatermelésre alkalmas terület jött létre ezzel az ültetvénnyel. Energia akkumulátorként is működik.
Méréseket végeztünk például a japán fűz ültetvényen, energiahasznosulás szempontjából. Ennek alapján beneveztünk egy németországi megújuló energia bajnokságba, ahol 600 település közül másodikak lettünk. Azt hiszem, ez önmagáért beszélő eredmény. Ez azért is fontos, mert a napkollektorok mellett, ez az ültetvény is figyelemreméltó megoldás.
A klímavédelem milyen módon van jelen Nagypáliban?
A klíma ültetvényünk is szolgálja a települést. Szinte oxigénterápiának tekinthető a levegő minősége, magas a páratartalom, ami hűti a levegőt. 5-7 Celsius–fok különbség is van napsütéses időszakban az ültetvényen, a település többi részéhez képest. Nagyon sok múlik azon, hogy egy település hogyan fejlődik. A közösség érdekeltségű gondolkodás, a pályázati finanszírozás elengedhetetlen. Azonban önmagában nem elegendő, ha az ott lakók nem partnerek. Ezért a helyiek gondolkodását is igyekszünk folyamatosan alakítani. A tudástranszfert, a tájékoztatást már gyerekkortól fontosnak tartjuk. Ezért minden korosztálynak tartunk előadásokat. Ezzel el tudjuk érni, hogy az itt élők értsék, mit miért teszünk, és ez milyen módon használ a közösségnek. Együttműködőkké válnak.
Klímaültetvény Nagypáliban, forrás: Nagypáli Önkormányzat
A pályázatokat két Nonprofit KFT segítségével írjuk, mindkettőben tulajdonos az Önkormányzat. Emellett a civil szervezetek, és az alapítványunk is részt vesz a pályázatokban. Így mondhatjuk, hogy a település közös eredménye minden megvalósuló fejlesztés. Az itt lakók is részesei a haladásnak. Az a jó, ha folyamatos a munka. Amikor megvalósul a megkezdett fejlesztés, közben elbírálás alatt van a következő cél megvalósításához beadott pályázat, és már készül az újabb beadandó terv.
Van települések közötti összefogás, ami elősegíthetné, hogy egyre nagyobb térségben valósulhasson meg a természet és klímavédelem, önkormányzati és lakossági együttműködésben?
Vannak ilyen kezdeményezések. Mi nyitottak vagyunk az együttműködésekre. Létezik például a falumegújítási mozgalom. Rendszeresen találkozunk, megosztjuk a jó tapasztalatokat. Nemrég pedig a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége létrehozta az Innovációs Önkormányzatok Klubját. Úgy látom, hogy ahol a polgármester és a testület fontosnak tartja a tudás megújítást, figyelmet fordít a vezető és a testület továbbképzésére, időt és energiát fordít a jó példák megismerésére és azokat a helyi lakosággal is megismerteti, valamint akár konzorciumi együttműködésekre is nyitott a pályázatoknál, ott van fejlődés. Akkor is, ha az anyagi források talán szűkebbek, mint korábban. Testvér településekkel is együtt dolgozunk. Azt nem tudjuk, hogy a mostani polgármester választás eredménye hogyan fogja befolyásolni országszerte a viszonyokat, az együttműködési lehetőségeket. Érdeklődők gyakran jönnek hozzánk, hogy megismerjék a helyi fejlesztéseket. Egyre többször előfordul, hogy egyetemisták érkeznek az ország más részéből is. Ők a szakdolgozataik témájául választják a községünk innovációs fejlesztéseit.
