Maia Sandu győzelme és a szoros referendum végeredmény borzolta a kedélyeket Moldovában
Miközben Moldova vasárnap a következő elnökét is választotta – ahol az első fordulóban Maia Sandu nyert 41,92%-os eredménnyel, második fordulóra azonban szükség lesz – egy másik, sorsdöntő kérdésben is voksoltak az állampolgárok: az ország EU-csatlakozásáról. Ez a referendum azonban nem várt következményekkel járt, és kérdésessé vált, hogy a rendkívül szoros eredmény megerősíti-e, vagy inkább tovább mélyíti az országban húzódó belső feszültségeket. Moszkva ugyanis nem hagyta szó nélkül az eseményeket, és jelentős erőket mozgósított a végeredmény befolyásolására.
A moldáv hatóságok szerint Oroszország aktívan beavatkozott a kampányba, és mintegy 300 ezer szavazatot próbált megvásárolni, több millió dolláros kiadásokkal, különböző proxy-hálózatokon keresztül. Ez jelentős beavatkozás, különösen egy 2,5 milliós országban, ahol 1,8 millióan jogosultak a választásra – tehát Moszkva a szavazatok közel 17%-át próbálta megszerezni.
Az előzetes felmérések szerint a választók 63%-a támogatta volna az EU-csatlakozást, azonban a végeredmény tegnap éjjelre kicsúszott a várakozásokból: mindössze 50,03% szavazott a csatlakozás mellett, 49,97% pedig ellene. Formálisan az EU-pártiak győztek ugyan, de a mindössze 0,06%-os különbség után felmerül a kérdés: elegendő-e ez a csekély előny ahhoz, hogy az ország jövőjét és politikai irányát meghatározza?
A megosztottság és az orosz befolyás veszélyei
A referendum eredménye rávilágít arra, mennyire megosztott a moldovai társadalom, és hogy lényegében két, közel azonos méretű táborra szakadt. Az ilyen helyzetet külföldi hatalmak könnyedén kihasználhatják, hogy a belső politikai folyamatokat saját érdekeik szerint befolyásolják. A választási beavatkozások jelensége a demokráciák egyik sebezhetősége, és Moszkva ügyesen élt is ezzel a lehetőséggel: hatalmas pénzösszegeket mozgósított, hogy a közvéleményt a saját szándékai szerint formálja.
Ezzel szemben Oroszországban – ahol az elnökválasztás évek óta formalitás, és a politikai tér teljesen lecsupaszított – éppen az ellenkezője figyelhető meg. Az ottani választások inkább emlékeztetnek kirakat-történésre, ahol szinte csak az a kérdés, hogy az eredményt 80 vagy 90%-ra rajzolják meg Putyinnak.
A jövő kérdései Moldovában Moldova most nehéz döntés előtt áll: vajon elégségesnek tekinthető ez a minimális különbség ahhoz, hogy az EU-csatlakozási folyamat folytatásáról döntsenek? Vagy talán szükséges lenne további egyeztetésekre, esetleg egy újabb referendumra, hogy a nemzeti konszenzus megerősödjön? Egy biztos: a mostani események mindenképpen komoly figyelmeztetésként szolgálnak Moldovának és minden más olyan országnak is, amely érzékeny geopolitikai helyzetben, erős külföldi befolyás alatt áll.
